Amit nekem jelent

Karácsony. Szeretet ünnepe, ajándékok, forrócsoki, telehas, ölelések, puszik, boldogság.

Plusz egy fa.

Azon szerencsések közé tartozom, aki minden nap szeretve van. Aki akkor is szeretve van amikor nem érdemli meg, talán leginkább akkor, hiszen akkor van igazán szükségem rá. Amikor forrongó düh van bennem, mikor a legkisebb dolgon felhúzom magam, mikor a legenyhébb viccen is besértődöm.

Azon szerencsések közé tartozom, aki úgy van szeretve, ahogy neki tetszik. Úgy szeret, ahogy én őt. Lopott puszik, ölelések, simogatások. És nem, nem kopott el a "szeretlek" szó sem, pedig naponta legalább 10x elhangzik.

Apróságok, kedveskedések. Karácsony.

Az idei karácsony picit most több. Egy kis fűszer benne, hogy a fa alatt ajándék lesz... Van. Jammynek, Timnek és nekem is. Leszoktunk erről a vásárlási szokásról, mert gyűlöltem a vásárlást, az azzal járó stresszt, hogy vajon drágább e amit kapok mint amit adok. Szerencsére a családom ebben is támogatott így karácsonyra mindenki csinált valamit, csak saját készítésű ajándék került az asztalra, fa alá. Süti, lekvár, házikenyér, karácsonyi ebéd.

Ez lesz Jammy második karácsonya, de az első amire emlékszik majd. Nem bánom ha vágyik ajándékra majd a későbbiekben, de szeretném ha tudná, hogy a karácsony arról szól, hogy szeretjük egymást. Úgy mint az év minden napján, csak van benne egy kis fűszer. Arról viszont szó sem lehet, hogy csak akkor kap ajándékot ha jó volt, vagy viselkednie kell ha szeretne valamit. Szeretném jómodorra tanítani, de nem így. 

Szeretném ha olyan emberré válna, mint az apja. Kifogyhatatlan szeretet és hála a jóért. Remélem jó úton járunk ehhez.

Karácsonyi ajándék

Ma hihetetlen jó ajándékot kaptam a testvéremtől. Egészen felvillanyozott.

Hirtelen felindulásból - na meg persze hiányzik is a dög <3 - felhivtam. Rohadtul sokat dolgozik, így piszok mázli kell, hogy ráérjen és nem csak 3 perce.

Ma több mint 30 percet beszéltünk telefonon. Csacsogtunk, mintha minden nap csacsognánk. Nem lebegett felettünk a "csak pár percem van" bárd, szorongás, félelem és stressz mentes, önfeledt beszélgetés volt. Imádtam minden percét! Szó esett... Igazából annyira izgatott vagyok a boldogságtól, hogy nem is emlékszem mi mindenről beszéltünk, csak arra, hogy mikor felvette a telefont, őszinte öröm és meglepetés volt a hangjában.

Hiányzik. Korábban együtt laktunk, egy ház, külön lakás. Azóta mind a kettőnk élete megváltozott. Együtt laktunk, mégis alig láttuk egymást. Na ez azóta se változott. Ritkán láttam, amíg egy városban laktunk. De mégis ott volt. Egyikünk se nagyon erőltette a találkozót, nagyon mások lettünk. Én anya, ő férj. Én örültem ha kimozdultam, ő örült ha otthon lazulhatott. 

Bátyus és Jammy az esküvőn 

A magánélete jópár éve ismeretlen nekem, feleségét (már) nem ismerem. Egykoron közel álltunk, de annak egy dupla szakítás vetett valahol véget. Én az exemmel, sógornő meg velem. Azt a szálat én elvarratlanul lógni hagytam. Most marad a szívélyes beszélgetés.

De a tesóm veszettül hiányzik. Az a srác, akivel még egy Tescos bevásárlás is sírva röhögéssel telt. 

De megváltoztunk, felnőttünk. Nagyon keveset tudunk már igazán egymásról. De a mai beszélgetésünk nekem egy gyönyörű ékszer, amit költözés után véletlenül megtalálsz egy kabát zsebében vagy doboz alján.

A mai beszélgetést beteszem a fa alá. Szeretlek bátyus.

Fürdőszoba projekt

Kaptam egy fürdőszobát. Azaz elkértem. Ezt kidekorálhatom, Jammy nem fogja használni, mert ő (egyelőre) csak fürödni szeret. 

Adtam magamnak 50 font keretet, többet nem érdemes. Ez kb 20-22 ezer forint. 

De én nem értek az ilyenekhez, így segítséget kértem. Ki mástól, mint Marianntól, akinek az ízlését nagyon szeretem.

Íme az ő intelme:  

Minden nő egyedi, megismételhetetlen csodája a világnak. Ahhoz, hogy a hétköznapok taposómalmában legyen egy kis lehetőség ezt az egyediséget, megismételhetetlenséget megélni, önmagunk és családunk számára azt "pici pluszt" megadni, minden nap jól jön egy kicsi idő, mikor lelassulunk, és csak magunkkal foglalkozunk. Nem kell órákig csinálni - csak 100%-osan kell csinálni. Erre jó lehetőség az a kis idő, mikor magunkra csukjuk a fürdőszoba ajtaját. Ha nincs is sok idő, az atmoszféra lehet úgy kialakítva, hogy egy kis oázisba léphess. Minden helyiség attól egyedi, hogy olyan, ahogy NEKED tetszik - hogy mások mit szólnak hozzá, kit érdekel? Amikor te vagy ott, neked kell jól érezned magad - formáld hát az ízlésed szerint! Nem kell nagy változtatásokat végrehajtani, az igazi különlegesség mindig a részletekből áll össze. :) Költségkerettől függően lehet egyszerre vagy apránként összeszedni pár kiegészítőt. Sose köss kompromisszumot, kizárólag olyan dolgokat válassz, amik össze tudnak állni a boldogság szigetévé :) És nem kötelező mindent úgy elhelyezni, ahogyan a csomagoláson vagy a katalógusban szerepel: a választásokban és az elhelyezésekben a szíved vezesse a kezed - és sose félj változtatni, módosítani. NŐ vagy - csináld ÉRZÉSSEL!

(Érezhető, hogy ő Blogger, én csak pötyögök)

Eleinte narancssárga felé hajlottam, de a kerti levendula bokrok megihlettek. Mariann legnagyobb örömére a lila mellett döntöttem, ömlöttek is be az ötletek.

Így nézett ki az elején:

Apró lépésekben, de elkezdtem.
Első lépésként új fürdőszobaszőnyeget (8 font) tettem le:

Második lépés a cuki lila szappantartó, pohár készlet (11 font):

Harmadik lépés egy  falmatrica lett (6.46 font):

Ilyen lett: a WC melletti fal:

A zuhany melleti fal:

Zuhanyzó ajtaja:

Egyelőre nem tervezek többet rákölteni, talán később. Így most simán befért a büdzsébe. Jó érzés volt használni, egy kicsit otthonosabb, kicsit közelebb van így hozzám és nem utolsó sorban egy újabb indok a pletyizésre, netes vásárlásra, izgatott csomag várásra, kreatívkodásra és dekorálásra.

Köszönöm Mariann <3