Showing posts with label Jammy. Show all posts
Showing posts with label Jammy. Show all posts

Monday, 30 January 2017

Egy korszak vége

Abbahagytam. Bűntudattal, szaranya érzéssel, de 26-án hajnali 3-kor megérett bennem a végleges döntés. Ennyi volt. Nincs több. 3-kor, egy jó másfél órás szoptatás után már kiabáltam Jammyvel, hogy aludjon már. Sehogy sem volt ez már jó.




Tuesday, 24 January 2017

Gyerekszoba

Ez a poszt leginkább képekből áll. A gyerekszoba updatelve lett! 

Sokáig szerettük volna mi megcsinálni, mi akartunk tapétázni, festeni de őszintén átbeszéltük, egyikünk se csinált ilyet sose. Inkább hívtunk egy szakembert, és mi élveztük az életet amíg dolgozott. Ami változott:
- tapéta csere (szín és mintázat)
- szegélyek színe
- gerendát kibontotattuk, hogy látszódjon
- falmatrica került fel
- új gyerekágy (emeletes igaziból)

A szoba összerakásában segített Jammy is sokat, amire nagyon büszke vagyok! Az ágyát imádja, benne alszik, igaz még nem alszik el egyedül, de benne alszik.



Thursday, 1 December 2016

Aludjunk!

Kicsit több mint egy hete elkezdtük Jammyt leszoktatni az éjszakai cicizésről. A célunk az volt, hogy este 10 és hajnali 5 között cici nélkül tudjon visszaaludni ha felébred.


Itt van egy pici napló erről a hétről.

Thursday, 28 April 2016

Jammy és az alvás

Voltak esték, amikor 14 alkalommal keltett Jammy. Sírva, csak cici nyugtatta meg. Napközben jelenleg ugrál az egy és két alvás között, de már leginkább csak egyszer alszik.
Én kezdtem nagyon türelmetlen lenni, nem bírtam a strapát, már már depressziós voltam. Valamit változtatni kellett. Nem vagyok híve a ridegtartásnak, még a tyúkoknál se, így a "hagyd sírni, majd megtanulja" elv szóba se jöhetett. Amúgy se vagyok híve annak, hogy hagyjam sírni a kisfiam, ha sír akkor ha ég a ház is, ott vagyok neki és megnyugtatom. Egyetlen egy képem van róla, amikor sír, mert megijedt a fényképezőgéptől mikor Tim fogta és a sorozat fotózás utolsó képén már sírt. De az se publikus kép, tudatosan. Úgyis mindenki tudja, hogy vannak jó meg rossz napok, szokott Jammy is sírni, mint minden gyerek, küzd és tanulja az érzelmeket. Felnőtt embernek is nehéz kontrollálni, hát még nekik... Na de jól elkanyarodtam. Szóval nem hagyjuk sírni. Van, hogy ölben sír, szeretet veszi körbe de sír, mert nem hagyom, hogy például beleugorjon a kispatakba. Ölelés, szeretet veszi körbe és előbb-utóbb megnyugszik, a fő, hogy olyankor az a prioritás, hogy mellette legyek én vagy az apja. De hogy rácsukjam az ajtót? Na nem.

Friday, 8 April 2016

Vegyesfelvágott

Rengeteg minden történt velünk. Mindegyik megér egy egy blogposztot de a jó idő miatt sokat vagyunk kint és nem jut annyi időm írni. Azért azt tegyük hozzá, hogy nagyon átértékelődött, mi a jó idő. Néha már, ha csak esik és nem fúj a szél, Jammyvel is kimegyünk.

Saturday, 27 February 2016

Winter bugs

Winter bugs, így nevezte a doki azt amivel küzdünk. Jamy második hete nem száz százalékos, de legalább sokkal jobban van mint egy hete. Mikor kérdeztük, hogy akkor ez fertőző? A válasz, ó igen. Akkor maradjunk bent, távol más gyerektől? Dehogy, ez a vírus kint van, ezen átesik mindenki.

Wednesday, 10 February 2016

Másfél év

Hogy hogyan telt a másfél éves nap? Ez a nap pont "pancake day"-re esett így mi más is lehetne a reggeli... Annyira nem nyűgözte le...

Reggeli után kapott egy xilofont, amit azóta is ezerrel kalapál. 

Kipróbálta a zselét, ő választotta a kávézóban (vannak kifejezetten gyerek dobozok, ital, sajt, szeletelt gyümölcs, mini szendvics stbstb). Kissé gyanúsan nézte, de azért evett belőle.

Hazaérve végre elállt az eső így a kertben mászkáltunk. Hamar kilukadtunk a tyúkoknál. Bemászott a futtatóba, szórta nekik a kaját meg etette kézből. Aztán leült a veteményes szélére és hivogatni kezdte a tyúkokat. Tim megfogta Avocadot és odavitte, Jammy megölelte, jól megnézte közelről és simogatta pár percig. Aztán meg megpróbalta egyedül elkapni :)






Vacsira sütőtök levest csináltam, kétszer is evett belőle. Majd habfürdő, fogmosás és az izgalmak után elég hamar el is aludt.

Monday, 1 February 2016

Kedvenc játékok 1.

Nagyon rossz az idő, hetek óta. Hurrikán után szélvihar, majd jégeső aztán szélvihar. Képtelenség kint lenni. Most meg még takonykór is van tehát a játszoházba se tudunk elmenni... Így körbenéztem mi mindennel lehetne játszani itthon. A cél, hogy élvezzük mind a hárman, ergo ne csak én legyek koszos.


Monday, 21 December 2015

Amit nekem jelent

Karácsony. Szeretet ünnepe, ajándékok, forrócsoki, telehas, ölelések, puszik, boldogság.
Plusz egy fa.


Azon szerencsések közé tartozom, aki minden nap szeretve van. Aki akkor is szeretve van amikor nem érdemli meg, talán leginkább akkor, hiszen akkor van igazán szükségem rá. Amikor forrongó düh van bennem, mikor a legkisebb dolgon felhúzom magam, mikor a legenyhébb viccen is besértődöm.

Azon szerencsések közé tartozom, aki úgy van szeretve, ahogy neki tetszik. Úgy szeret, ahogy én őt. Lopott puszik, ölelések, simogatások. És nem, nem kopott el a "szeretlek" szó sem, pedig naponta legalább 10x elhangzik.

Apróságok, kedveskedések. Karácsony.

Az idei karácsony picit most több. Egy kis fűszer benne, hogy a fa alatt ajándék lesz... Van. Jammynek, Timnek és nekem is. Leszoktunk erről a vásárlási szokásról, mert gyűlöltem a vásárlást, az azzal járó stresszt, hogy vajon drágább e amit kapok mint amit adok. Szerencsére a családom ebben is támogatott így karácsonyra mindenki csinált valamit, csak saját készítésű ajándék került az asztalra, fa alá. Süti, lekvár, házikenyér, karácsonyi ebéd.

Ez lesz Jammy második karácsonya, de az első amire emlékszik majd. Nem bánom ha vágyik ajándékra majd a későbbiekben, de szeretném ha tudná, hogy a karácsony arról szól, hogy szeretjük egymást. Úgy mint az év minden napján, csak van benne egy kis fűszer. Arról viszont szó sem lehet, hogy csak akkor kap ajándékot ha jó volt, vagy viselkednie kell ha szeretne valamit. Szeretném jómodorra tanítani, de nem így. 

Szeretném ha olyan emberré válna, mint az apja. Kifogyhatatlan szeretet és hála a jóért. Remélem jó úton járunk ehhez.

Friday, 11 December 2015

Az iskola

A legutolso jatszohaz (toddler klubb) az iskolaban volt, emlekeztetve arra, hogy igertem egy posztot arrol is. Szoval ez a suli Grayriggben van, 3 percre (kocsival) tolunk. Jammy a negyedik eletevet betoltve kezdene itt. A suli par evvel ezelott a bezaras szelere kerult hala a korabbi igazgato toketlensegenek, hozza nem ertesenek. A jelenlegi igazgatono nemcsak hogy erti a dolgat de jol is banik a gyerekekkel, nyitott szemleletu, felvilagosult es eszmeletlenul szimpatikus is. Az egesz iskola gyermek kozpontu, jatek orientalt, jatekos tanulasra fokuszal, kis csoportokban vannak az orak. Odakat zengtek a kornyekbeliek de meg Lancasterben is ismerik. A lakhely miatt nekunk elvileg simaugy bekerulni de allitolag nehez. Van beszoktatasi idoszak, amikor hetente egyszer megy csak suliba a gyerek, ez altalaban a sulikezdes elotti nyari idoszak. Mi minden csutortoki jatszohaz utan idejovunk az udvarra jatszani. 

Ime a kepek:




 Elso terem, nagyobbaknak, kivetitovel, tv-vel;

Hatul a sarokban a laptop-szoba. Itt most azert van kupi, mert epp a betlehemezest gyakoroltak es itt oltoztek at.

Legkisebbek terme, ahol mi voltunk:


Adventi naptar <3

Hogyan keszits sunit...khm, ennyi is elegendo lenne, hogy idekuldjem :D

Minden fiok mas mas kincset tartalmaz, gyongyok, kulcsok, korongok....

Es az udvar. Ez az iskola mogotti terulet:








Keptelen vagyok betelni vele. Alig varom, hogy Jammmy idejarjon. De azert ne nojjon fel ilyen gyorsan!!! A tudat viszont jo, konnyiti talan majd (nekem) az egeszet, hogy tudom milyen helyre fog jarni. 

Az egyetlen zavaro a szomszed. Na nem a templom... Hanem a sirkert :/ de

Sunday, 8 November 2015

Az első hét 2/2

Már egyre kevesebb a doboz, ki- és bepakoltuk a ruhák nagy részét, már főztünk és sütöttünk is.

Thursday, 22 October 2015

Szerda

Picit szitált az eső, de el kellett menni a bankba, hogy elutalhassuk az utolsó vételár részletet (yihaaaaa).

Mire végeztünk elállt az eső, így megpróbáltuk felfedezni, hogy hol lehet játszoház Garstangben. Egyszer csak észrevettük, hogy az egyik helyen gyerekek rohangálnak így bekopogtunk.


Kiderült, hogy itt, csak szerdánként ugyan, egy totyogó klub van éppen folyamatban és £1 a belépő. De mivel mi nem lennénk rendszeresen ott így ez most ingyen van és pont elkészült a kávé meg a tea, fáradjunk be. Még a kávé és a tea is ingyenes. A jó szerencsét meglovagolva, cipőt le és irány a játékok. Kellett ez a gőz kieresztés Jammynek és annyira hálás voltam a lehetőségért, hogy a becsületkasszába bedobáltam a belépőt és az italok árát.


Jammy megint begyűjtött pár "awwww how cute" sóhajt, amire a szokásos csíkszem vigyorral válaszolt. Nem hitték el, hogy még nincs 15 hónapos, mert magasabb volt mint az egyik 2,5 éves... De nem mentem bele a minden gyerek más történetbe. Jah és a cukkerboraóm megpróbált megölelni egy kissé idegesebb természetű gyereket (talán, hogy lenyugtassa?) aki ezen elsírta magát. Egy szó, mint száz, jó volt. 


Az egyetlen zavaró dolog az volt, hogy mindenhol 'Jesus loves you ' plakátok lógtak. Nem is értettük sokáig, míg ki nem derült, hogy a szoba másik kijárata egy templom belsejébe vitt. 

Ja és nekem is sikerélmény, én vezettem haza!

Sunday, 27 September 2015

10. Nap

Már szinte ujjongtam, hogy nem lesz semmi.. Az oltás utáni 10. napon bedagadtak a nyirokmirigyei és köhögni kezdett. Tudom, hogy nem fertőző, ha valóban az MMR a ludas, de merem én kockázatni? Hátha ez attól független. Hétvégi tervek hello, cserébe megyünk nagyszülőkhöz. Már nem leszünk sokáig közel.

Tuesday, 15 September 2015

MMR, a mumus

Akárkinek mondom, hogy MMR oltásra megyünk, bepánikol. Az veszélyes, erős, stb. Hát nem csoda ha gyomorgörcsöm van :(

De nem tudunk várni, itt akarok túlesni rajta.

Ma megkapta az oltást, az alábbiak hangzottak el a dokitól:
"Két napig, mintha semmi se történne, utána a második naptól a 14. napig előfordulhat 39 fokos láz, kiütések, felduzzadt nyirokmirigyek (kanyaró és mumpsz) de 3 nap alatt lecseng. Nem feltétlenül jön elő, de ez az oltás gyengitett bacit tartalmaz nem ellenanyagot. Ha kijön rajta bármi is, akkor sem fertőz."

Oké, lázzal már volt dolgunk, felduzzadt nyirokmirigyekkel is, kiütés az új. De nem lesz, vagy ha mégis, majd összebújunk. Szívösszetörve, de túl leszünk ezen a két heten ha kijönne bármi is. De nem fog.

Jammy erős, eddig minden betegséget letudott pár nap alatt. Ami ott akkor ugyan veszett hosszúnak tűnt...

De most nem lesz semmi.
Mantrázom.
Izgulok.

Miatta is és magam miatt is. Nem bírom, ha beteg vagy rosszul van, éget a fájdalom. Gyűlölöm, hogy nem vehetem át a fájdalmát, betegségét. De most nem lesz semmi.

Pont.

Wednesday, 9 September 2015

Jammy és a babák

Nyakunkon a költözés, így igyekszünk találkozni minél több baráttal. Begyűjteni emlékeket, megörökiteni pillanatokat, öleléseket lopni és eltartalékolni.

Jammy másodszorra találkozott rövid időn belül nála fiatalabb gyermekkel. Az első találkozás nem volt zökkenőmentes, hiszen simogatás helyett inkább paskolni szerette volna Szabikát, ahogy ugye a kutyát is szoktuk. Ebből tanulva, már a kutyát is mindig csak simogattuk és ahányszor paskolni kezdte Tücsit, mondtuk neki, hogy finoman és a kezét fogva simogattuk a kutyát tovább. Úgy tűnik sikeres volt a tanítás,  ma Annabellt egyszer paskolta meg, utána már csak simogatta illetve mutogatott rá, talán picit böködte is... De, ami nekünk Dorisszal durvábbnak tűnt azon a drága Annabell kacarászott, ami felbátorította Jammyt.
Leírhatatlan az az érzés, harmónia , ami a két csöpséget vette körül. Eszméletlenül cukik voltak.

Amíg Annabell a hason kitámasztást gyakorolta, addig Jammy lehasalt, hogy megnevettesse őt. Arról nem is beszélve, hogy mellé akart mászni a pihenőszékbe.

Egy szó mint száz, szerintem már köztük is erős a baráti kötelék, nem csak az anyukák között <3